A programnak akadnak debreceni követői is. Ezek azok az emberek (ritkábban egész közösségek) azok akik tenni akarnak valamit környezetünk megsegítése és szépítése érdekében. Az MME keretein belül pár ezer forintért lehetünk regisztrált támogatói a kertünkbe látogató madárpopulációnak. Szerencsére sokan vannak akik kihelyeznek madáretetőt és itatót a kertjükbe. Kedves és örömteli pillanat ha egy madárpár az ember kertjében rendszeresen mutatkozik. Ezek az emberek örülnek a saját "befektetésük" sikerének és nem is rohannak senkihez azért hogy azt jegyzőkönyvbe vegyék. Más a helyzet azokkal akik panel közösségek tagjai. Az ő kertjeik többnyire kerítések nélkül léteznek és bárki szabadon legeltetheti tekintetét rajtuk. Ha ők valamit másként csinálnak, annak bizony hamarabb híre kell a szomszédok között mint egy zárt kertvárosi közösségben. Ezért nagyon fontos az hogy ezek a közösségek példamutatóak legyenek.

Felmerül a kérdés; mi értelme annak hogy az MME-nek tudomása legyen rólunk?! A válasz egyszerű. Ha tevékenységünket bejegyeztetjük az egyesületnél, akkor egy gondolatnyival nagyobb figyelmet szerezhetünk munkásságunknak. Mégpedig azzal, hogy az általuk kiküldött majd kihelyezett kis kék táblácskának köszönhetően már sokkal több ember érdeklődését leszünk képesek felkelteni, szerencsés esetben pedig figyelmüket egy pillanatra lekötni.



Persze ezer ehhez hasonló lépés sem fog rövid úton csodához vezetni. De ha csak egyvalaki megmozdul egy lakótömbben, akkor már biztosan lesznek követői is. Akkor talán többet is lehet majd tenni a környezetünk érdekében. A városban ritkán találkozhatunk ennél önzetlenebb és kedvesebb cselekedettel. A mellékelt képen jól láthatóak az eldugott kis hely szerény körülményei. Szívmelengető hogy egy énekesmadár menyire alacsony komfortfokozattal is beéri. Talán nekünk embereknek sem ártana, ha néha kicsit kevesebbel is beérnénk.