Mi jut eszedbe először ha Szegedre gondolsz? A Tiszán, a halászlén és a paprikán kívül van-e bármi ami azonnal a szemed elé kerül a név hallatán? Talán nem is olyan könnyű gondolatot kapcsolni hazánk negyedik legnagyobb városához. Nagyságától függetlenül a keleti régió kevésnek látszó tudomást vesz erről az egyébként remek városról.Szeged rendezvényeinek reklámja inkább koncentrálódik a fővárosra és a Dunántúlra. Sajnos azt bizony le kell nyelnünk hogy éppenséggel nem a fizetőképes régiók között vagyunk nyilvántartva. De törüljük ki a homályt a szemünkből és lessünk bele a szubmediterrán klímájú város tavaszi ébredésébe.
Április 26-án egynapos kirándulást tettem a "Délvidékre". Szegedre tömegközlekedéssel kellemes és egyszerű az utazás. Vonattal legrosszabb esetben két átszállással (Szolnok, Cegléd) és három, három és fél óra alatt megközelíthető.
A debrecenihez képest álom színvonalú épület és peron fogadja a messziről utazókat. Az állomás a Tiszához egészen közel, annak jobb partján található. A belváros két kilométer, ez a távolság kényelmesen is megtehető a város villamos hálózatának köszönhetően de gyalog sem megterhelő. Kivénhedt szerelvények zötyögnek a síneken, éppenséggel nem tűntek életveszélyesnek.
A város egy érdekessége a forgalomból kivont "antik" szerelvény mely komplett bárként üzemel. Módosított ülésekkel, asztalokkal, sörcsapolóval stb.
Ha végül a gyaloglást választjuk részletesen megnézhetjük az első utunkba kerülő nevezetességet a Hősök kapuját mely az első világháború szegedi áldozatainak állít emléket. Innen már nincs messze a Tisza sem, ami üde illatával csalogat magához. Nos mással nem is nagyon büszkélkedhet. Szemetes, graffitis, ápolatlan partszakaszok jellemzik a városi folyóképet.
Modern kontraszt a rakparton.
Itt található országunk talán egyetlen uszodaháza. Ez egy élő vízre kihelyezett úszó építmény melynek közepén szabad vízfelület található. A szocializmus freestyle úszóinak készült. olcsó megoldás, nagyon veszélyes de használható. Szemét kontra testmozgás a Szabadság uszóházban.
Itt találkoztam a számomra eddig ismeretlen új fogalommal is: Városi jelentőségű betontömb(mkkp).
Az öreg Kárász sétáló utca. Szép összhatással, végein köszönő szobrokkal .
Kossuth apánk a Klauzál téren tartotta utolsó híres magyarországi beszédét több ezres tömeg előtt a szabadságharc idején (1849. július 12-én). A talapzatra vésve ez olvasható: Szegednek népe nemzetem büszkesége.
Kedves köszönő szobor, itt telik ilyenre is.
A közelben található a Közművelődési palota is, mely késő eklektikus stílusban épült. Az épület két szélső oszlopa előtt Szókratész és Homérosz, bejáratánál pedig Klió és Euterpé szobra gyönyörködteti meg a látogatót. Az épület előtt szökőkút is található mely sajnálatomra még üzemen kívül volt. Ez egyébként általános tendencia. A város egyetlen szökőkútja sem volt még beüzemelve, volt amelyiket a téli fagyvédelemtől sem szabadítottak meg. Talán kevés a víz errefelé.
A REÖK (Regionális Összművészeti Központ) palota. Sokan Antoni Gaudí barcelonai lakóházaihoz hasonlítják a palotát. Az erkélyeken és más helyeken található csodálatos kovácsoltvas munkák Fekete Pált dicsérik. Híres kiállítása a napokban is látogatható Andy Warhol tárlat. A művész 70 képe tekinthető meg művészitől a reklám témáig. Ritka és megérintő látványt nyújt a kiállítás. Érdemes megnézni.
Sajnos fényképezni tilos volt. Szigorúan veszik, de egy (gerilla)képre azért tellett.
Szegedi Nemzeti Színház: Az eklektikus-neobarokk stílusú színházat Szeged első színháza már egyébként 1856-ban megépült a Hági étterem mai helyén, de másfél év után teljesen leégett. Az épület homlokzatán Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók, melyek Tapai Antal 1956-os munkáját dicsérik. A színház körülbelül 1000 ember befogadására képes. Az épület legutóbbi rekonstrukciója 1986-ban fejeződött be.
Túlzás nélkül állítható, hogy a Dóm tér (12000 négyzetméter) Magyarország egyik legszebb tere. A teret körülfogó árkádok alatt nemzeti emlékcsarnok található, melyet 1930-ban létesítettek. Azóta folyamatosan bővítik a magyar történelemben, irodalomban, művészetben és tudományban nagyot alkotó embereket bemutató egyedülálló tárlatot. Délben a téren található zenélő óra, melyet Csuri Ferenc óramester készített, az egyetem híres alakjait vonultatja fel. A Dóm teret körülölelő épület együttes első emeletének ablakai alatt a régi Magyarország történelmi megyéinek címerei találhatóak. Az árkádok adnak otthont egyébként számos egyetemi előadónak valamint kollégium is található itt. A szegedi fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban. Olyan magas hogy amikor felnéztem rá megszédültem. Tudtak kábítani a papok már száz évvel ezelőtt is, nem kellettek marketingesek.
A római katolikus templom belseje meglepően gazdagon díszített.
Árkádok.
A téren található az ország egyetlen kőbárány domborműve. Egy régi kőkapuból mentették meg a több száz éves alkotást.
Apáczai Csere János-első magyar enciklopédista emlékműve. Hasonlót addig még nem láttam.
Ottjártamkór a téren (nem tévedés) Zsidók által gerjesztett koncert volt hallható, hosszú órákon keresztül. Kántáltak héberül vallási dalokat, de volt világi pop nóta magyaros akcentussal. A tér kialakításának köszönhetően kiválóan felerősíti a hangokat. Alig volt élvezhető pillanat amit a Dómon eltölthetett az ember. Zsidók "térítenek" keresztény téren. A kenőpénz természetesen nem ismert fogalom az egyháziak körében. Ámen!
A téren található az ország egyetlen kőbárány domborműve. Egy régi kőkapuból mentették meg a több száz éves alkotást.
Apáczai Csere János-első magyar enciklopédista emlékműve. Hasonlót addig még nem láttam.
Ottjártamkór a téren (nem tévedés) Zsidók által gerjesztett koncert volt hallható, hosszú órákon keresztül. Kántáltak héberül vallási dalokat, de volt világi pop nóta magyaros akcentussal. A tér kialakításának köszönhetően kiválóan felerősíti a hangokat. Alig volt élvezhető pillanat amit a Dómon eltölthetett az ember. Zsidók "térítenek" keresztény téren. A kenőpénz természetesen nem ismert fogalom az egyháziak körében. Ámen!
Összegzés: A város remek hangulatú, tavasszal kevéssé zsúfolt és a legtöbb helyen szépen gondozottnak bizonyult. Rozzant buszokkal és villamossal, de szép épületekkel és öreg kultúrájával összességében vonzó várossal találkoztam. A körgyűrűknek és a töménytelen mennyiségű fának köszönhetően tisztább levegő és szebb utcakép fogadja az érdeklődő tekintetet. Itt találkoztam először farmer nadrágos, pólós, kalap nélküli rendőrrel. Kis csapatban mozognak férfiak nők vegyesen, mindössze egy bilinccsel felszerelkezve. Talán "turista" rendőrök voltak, a barátságos kinézetük pedig a jövevényeknek szólt.
Ebbe a kis utcába még a nap is alig süt be, mégis két sorban egymást érik a fák. A mi Csapó utcánk ezerszer jobb fekvésű ennél, s mégis mi lett belőle! Pénz beszél, Lali ugat.
Hazafelé a két átszállásos taktikát voltam kénytelen választani, így 3 óra 44 perc alatt úsztam meg a hazautat. A vonat út ésszerűtlenül hosszú de a minősége tűrhető volt. Hazatérvén "Kisleningrádba" kellemes emlékek cikáztak a fejemben, majd kis mosollyal az arcomon bátran kijelentettem; ide bizony még visszatérek!
Bejegyzések
2009. április 29. 10:02
Szeretem Szegedet, szívesen élnék ott. A piac utcás fás dolog az elég kétélű amúgy. Én is utálom Kósát, tényleg le van zúzva most a Piac utca, de azért jegyezzük meg, hogy azért szedték szét, hogy abból is sétálóutca legyen. Igaz, ennek az árát majd a városlakók fogják nyögni, de legalább 50 év múlva, amikor fiaink és unokáink már csak röhögnek majd a mai politikai rendszeren, szép környezetben sétálhatnak majd. Kósának egyébként az a baja, hogy látszattevékenységet csinál. Szép a főtér, "szép" a fórum, csak a háttérben vándorolnak a milliárdok a spanokhoz.
2009. április 30. 13:34
Nem utálom a főnököt. Csupán van olyan döntése amivel nem ért egyet az ember. Az említett probléma itt a Csapó utcai fák kivágásával van. Legalább ilyenkor néznék a város igényeit amikor valóban a lakóknak szóló módosításokat hajtanak végre. Lehetett volna olyan rajzot is készíteni amibe belefértek volna az "öregek". De így legalább jól jár az említett "haver" faiskolája. Egyszer ő mert az újakat betelepíti valaki. Másszor pedig a gondozó, akinek metszeni és vegyszerezni kell majd a fiatal fákat. Harmadszor megint a faiskolás, mert az újoncok koránt sem fogják addig bírni mint az elődök. Hogy miért? Mert egyébként nem járna elég jól a befektető.
2010. január 22. 4:28
jo kezdet
Megjegyzés küldése