A Prodigy arcot, hangot és klasszikus kreditet adott az elektronikus tánczenének. A könnyűzene főáramából pedig a nagy pop-rockszínpadokra vitte a korábban a klubokban burjánzó műfajt. A formáció a '90-es évek legelején indult a nagy angol rave, acid house pörgés lendületével, első nagylemezét 1992-ben jelentette meg. A Prodigy áttörését a második album, az 1995-ös Music For The Jilted Generation hozta el, amely már hordozza a Prodigy világsikerének minden komponensét: a zene nem "csak" izgalmas, színes elektronikus tánczene, hanem megjegyezhető, verzékkel és refrénekkel tagolt kvázi-klasszikus, dögös könnyűzene számos slágerrel (Voodoo People, Poison, No Good), a zenéhez pedig igazi arccal rendelkező fazonok járultak, az ördögi táncos Keef Flint, a félelmetesre fazonírozott Maxim és a szigorú gépkezelő, Liam Howlett személyében.

Az igazi robbanást aztán a zenekar csúcsműve, az 1997-es The Fat Of The Land indukálta. A Prodigy e lemez megjelenésekor a világ egyik legsikeresebb popzenei produkciója, a Firestarter és a Smack My Bitch Up pedig a korszak könnyűzenei himnuszai. Ki hitte volna ekkor, hogy Howlették legutóbbi új dalokat tartalmazó stúdióalbumára hat évet kell várnia a közönségnek? A válasz természetesen az, hogy: senki, ám a tény ettől még tény: a csúcson elbizonytalanodó formáció a ''90-es évek végén kreatív krízisbe került.

A többször bejelentett, majd lefújt új Prodigy-album végül 2004-ben került a boltokba Always Outnumbered, Never Outgunned címmel - rajta ismét izgalmasan kevert, korszellembarát tánczene, elektro, funk, hiphop, "küldős" breakbeat. A lemez - melyet Liam Howlett egyedül, korábbi "tettestársai" közreműködése nélkül, neves vendégekkel (Princess Superstar, Kool Keith, Liam Gallagher, Juliette Lewis) készített el - ugyan nem ismételte meg a The Fat Of The Land gyakorlatilag megismételhetetlen, gigantikus sikerét, ám visszahelyezte a Prodigyt a könnyűzenei élvonalba.


Be kell vállalni a sziget mocskát! A banda jövőre húsz éves lesz, többen a szóló karrier felé hajlanak. Talán a legutolsó alkalom hogy hazánkban fogadhatjuk őket! A legutóbbi album az Invaders must die még egyben van és mocskosabb mint eddig bármi. Élj a lehetőséggel, az utolsók közül lehet!

Sziget-Nagyszínpad-Augusztus 14-én 21:30