Ritkán szóba kerülő testrészeink a lábujjaink. Ez talán annak köszönhető, hogy nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget nekik, és a "perifériánkból" is kiesik. Szerepe a mozgás rendszerünkben kiemelkedő. És ne feledkezzünk meg esztétikai funkciójáról sem. A lábfej kívánatos megjelenéséhez hozzátartoznak ujjaink kis. A háttérben pedig mindenkiben meghúzódik az igény a tetszetős külső iránt. Főleg a hölgyeknél problémás testrész hiszen ők azok akiknél gyakrabban szem elé kerül, például egy csinos lábbeli viselésekor.
Nem utolsó sorban pedig funkcionális szerepük is van természetesen. Lábujjaink egyik fontos feladata az, hogy információkat szolgáltassanak az agynak arról, milyen típusú terepen lépkedünk, másik funkciójuk pedig a test egyensúlyának finomhangolása. Az állandó cipő viselés, valamint a kemény, sík járó felületek dominanciája miatt az emberek túlnyomó többsége szinte már nem is használja a lábujjait. A legkisebb, perifériás testrészek egyikeként azonban a lábujjak sok szenvedés forrásává válhatnak, ha a szerkezeti egyensúly hiányzik.
Az ember lábfején az ujjak a főemlősök többségével összehasonlítva csökevényesek, fogó és kapaszkodó funkciót nem töltenek be. Felmerül a kérdés: megéreznénk-e egyáltalán hiányukat, ha egyik napról a másikra eltűnnének. A válasz: bizony, meg.
A legszembeötlőbb változás járásunk ritmusának megbomlása volna. A járás a láb szempontjából három fázisra osztható. Először a sarok éri a talajt, majd a lábujjak tövében lévő párnás területre gördülve folyamatosan előrekerül a test súly pontja, végül a másik végtag előrelendítése során egyre inkább a lábujjak veszik át a támasztó szerepet. A következő lépésnél mindez megismétlődik.
Bejegyzések
Megjegyzés küldése