Miért ne hordhatna az ember manapság is kalapot? Évszázadokon keresztül hasznos holmiként tekintettünk rá mivel ügyesen kiegészítette a többi ruhadarab nyújtotta funkciókat, amennyire csak tőle attól elvárható volt.

Tekintély, igényesség, férfiasság. Ezek a szavak jutnak eszembe akkor, ha egy kalapot viselő férfira gondolok. De ha élőben meglátok egy fiatalt aki kalapban lófrál, máris bekapcsol az előítélet csipem és alig győzöm levonni elhamarkodott következtetéseimet. Ha korosabb személyről van szó, koránál fogva "elnézem" a dolgot. Az idősebbek mégiscsak más elvárásoknak igyekeznek megfelelni.

Ha fiatal férfi, netán fiú az illető az aki a szemem elé kerül, megesik hogy furcsa érzésem támad. Természetesen nem mindig, de néha úgy érzem hogy nem illik bele a korosztálya alkotta összképbe. Ha ez a találkozás történetesen egy plázában esett meg, nemegyszer egyenesen majomnak tekintettem az illetőt és máris elejét vettem az esetleges kommunikációnak. (Az épületben sugárzó kulturális sokk általában is megteszi hatását.)

Manapság nem kell sem szekéren, sem nyitott oldalú villamoson (stb.) utaznunk. Emiatt még ott sem érnek olyan hatások amikre válaszul egy kemény feketét kellene a fejünkbe nyomni. Megváltoztak a tekintély és a tisztelet kifejező eszközei, ráadásul a kalap kicsit több helyet is foglal a polcon mint egy sapka és a legtöbbet összehajtani sem lehet. Ez a mai "zsák lakokhoz" mérve nem elhanyagolható dolog.

A fiatalok számára remek megoldás volt a lázadó szellemiség bővítésére az, hogy elhagyták szüleik viseletét és a más alternatívák felé fordultak. Ráadásként mára a bonyolult frizurák világában már egy sapkát sem olyan egyszerű a fiúk fejébe húzni, mint amilyennek lennie kellene. A hölgyeknél sem örvend már akkora népszerűségnek mint egykor. Nagy kár, hiszen végtelenül ingerlő látványt nyújt ahogyan szemérmesen megbújnak a kalapok ernyőszerű pereme alatt. Az ahogyan kihasználják minden általa nyújtotta előnyt és lehetőséget. Született ehelyett is valami más, mára népszerűbb praktika. Remélem nem felejtik tovább, olyan lenne kár volna érte.

Én hordok-e kalapot? Nem. Persze nem, mint ahogy sokan mások sem teszik. Pedig tisztában vagyunk másságának előnyeivel. Mégis hagyjuk, hogy a befolyásoló tömeg elnyomja a józan ítélőképességünket. Ráadásul "tiltó" pillantásainkkal magunk is elősegíthetjük ezeknek a buta előítéleteknek a terjedését.

A megoldás? Nincs. Minek!? A szokások megváltoznak, az emberek túllépnek a múltjuk egyes darabjain. Sajnálom, olyan szokás kopott meg ami kifejez, meghatároz és jótékonyan befolyásol. Változnak a férfiasság szimbólumai s vele együtt alakulunk mi is.