Hazánkban egyre inkább bővül azon emberek köre akik szabad akaratukból hazavédő egyesületekhez, szervezetekhez csatlakoznak. Egyetemista, szak munkás, fiatal, idős, férfi, nő. Meglehetősen széles skálában vonulnak fel. Miért van az hogy népszerűek, és egyre inkább "kedvelté" válnak.Vajon mi okozza a fűtötté váló, hon iránti érzelmeket.

Nem gondolom hogy az országban élő kisebbségekkel drasztikusan több problémánk lenne mint a korábbi években. Nem nagyságrendekkel több az összetűzés. Elképzelhető hogy csupán a valahová tartozni vágyás gerjeszti ezt az egészet az emberekben? Az egyenruha, a karszalag, a szervezet olyan "eszközei" és velejárói, amik sokak számára csábító hatással bírhat. Ha még hozzá csatlakozik egy kevésbé kedvező lakcím (például ha valaki romák környezetében él vagy nőtt fel), könnyen szimpatikussá válhat egy olyan társaság aki tenni akar ellenük. Pláne ha ez legális, és szívesen látják az embert hamar kecsegtetővé válhat.

Természetesen szükségeltetik érdeklődés és sok szabadidő is, a szabad agyi megabitekről nem is beszélve. Fontos kérdésekben gondolkodnak, de a gyakorlatilag általánosítható heves magaviselet és ingerelhető természet nem valami bizalom gerjesztő. Másképpen is megoldható lenne a nyilatkozatok leadása és a köz szereplés. Persze ez roppant nehéz hiszen kiabálni mindig könnyebb volt mint halk szóval de értelmesen beszélni.

Böngészés közben akadtam egy szemléletes videóra. Két fiatal nyilatkozik az Index internetes újságnak az újonnan megalakult Véderő Honvédai Nemzeti Felszabadító Front első lépéseiről. A videóból fontos információk derülnek ki a MOVE-ról és a legfiatalabb társ szervezetéről. Figyelembe ajánlom, szemléletes anyag ami itt hozzáférhető. A fiatalemberek kezdetben zavarral de jó kiállással és meglepő határozottsággal beszélnek céljaikról, elveikről korukat meghazudtolóan. Érezhető a korosabb elvtársoktól kapott beintegrált elvek és vélemények jelenléte. Elbűvölő és szép céljaik vannak de azért nem árt vigyázni, hevesség érezhető minden tag beszédéből. Ma még csak "néhányan" vannak de azért érdemes fél szemünket rajtuk tartani.

Ezen szervezetek nemsokára rendelkeznek majd elegendő emberanyaggal ahhoz hogy célokat valósítsanak meg.

Reméljük hogy az eredeti küldetéseknél, minőségnél, és mennyiségnél maradnak. Továbbá hogy nem kerül sor a történelem megismétlésére.